Az Országgyűlés az egyszerűsített honosítási eljárás bevezetése céljából 2010. május 26-án elfogadta a magyar állampolgárságról szóló 1993. évi LV. törvény (Ápt.) módosításáról szóló 2010. évi XLIV. törvényt, amely 2010. augusztus 20-án lépett hatályba és a 2011. január 1 -jétől indult eljárásokban lehetővé tette a határon túli magyarok egyszerűsített, kedvezményes honosítását. A részletszabályokat a magyar állampolgárságról szóló 1993. évi LV. törvény végrehajtásáról szóló 125/1993. (IX. 22.) Korm. rendelet (Vhr.) állapítja meg.

 

Egyszerűsített honosítási kérelmet nyújthat be a kérelmező, ha

  • saját maga (visszahonosítás) vagy felmenője magyar állampolgár volt vagy valószínűsíti magyarországi származását; VAGY
  • magyar állampolgárral legalább tíz éve érvényes házasságban él, VAGY
  • magyar állampolgárral öt éve él házasságban és közös gyermekük született;

ÉS

  • magyar nyelvtudását igazolja (ezt a kérelmet átvevő szerv ellenőrzi);
  • a magyar jog szerint büntetlen előéletű és büntetőeljárás nincs ellene folyamatban, valamint
  • honosítása nem sérti Magyarország közbiztonságát és nemzetbiztonságát.

 

A kérelem benyújtása

Az egyszerűsített honosítás iránti kérelem személyesen, magyar nyelven, a kérelmező által aláírva, az erre rendszeresített nyomtatványokon nyújtható be. A kérelmet a cselekvőképes kérelmező személyesen, a korlátozottan cselekvőképes, illetőleg a cselekvőképtelen személy nevében törvényes képviselője terjesztheti elő. Az állampolgársági kérelmet meghatalmazott nem terjesztheti elő.

A kérelem benyújtására a személyazonosság érvényes, fényképes igazolvánnyal való igazolását követően kerülhet sor. A 14. életévét betöltött kérelmező magyar nyelvtudását a kérelmet átvevő szerv ellenőrzi, a kérelemnyomtatványon tanúsítja.

Az állampolgársági kérelem mellett a kérelmezőnek be kell nyújtani a születési anyakönyvi kivonatát és a családi állapotát igazoló eredeti okiratokat (házassági anyakönyvi kivonat, válást igazoló dokumentum, stb.), valamint a magyar származást igazoló dokumentumokat (például a felmenők születési anyakönyvi kivonatai, de lehet plébánosi/lelkipásztor igazolás vagy régi magyar okirat, például illetőségi bizonyítvány, iskolai bizonyítvány, katonakönyv, stb.). A magyar származás igazolásánál fontos, hogy a családi kapcsolat, azaz a leszármazás végig követhető legyen. A kérelem benyújtásakor - nagykorú kérelmező esetén - mellékelni kell továbbá egy saját kézzel írt, magyar nyelvű önéletrajzot.

Az állampolgársági kérelemhez az idegen nyelvű okiratot hiteles magyar nyelvű fordítással ellátva kell csatolni. Hiteles fordítást, fordítás hitelesítését, valamint idegen nyelvű hiteles másolatot Magyarország területén az Országos Fordító és Fordításhitelesítő Iroda (OFFI) készíthet, külföldön a magyar konzul.

 

Névmódosítási kérelem

A kérelemnyomtatvány erre rendszeresített oldalán a kérelmező névmódosítás iránti kérelmet terjeszthet elő, amely során kérheti:

  • saját vagy felmenője egykori magyar születési családi nevének viselését,
  • több tagú születési családi névből egy vagy több tag, valamint a születési és házassági névből a nemre utaló végződés vagy névelem elhagyását,
  • utónév magyar megfelelőjének viselését,
  • házastársa vagy volt házastársa saját vagy felmenője egykori magyar születési nevének viselését,
  • elhalt anyja nevének magyar nyelven történő feltüntetését (amennyiben kérelméhez csatolja anyja hiteles halotti anyakönyvi kivonatát, hiteles magyar nyelvű fordítással egybefűzve).

Az engedélyezett névmódosítás az állampolgársági eskü vagy fogadalom letétele napján lép hatályba.

 

A kérelem elbírálása, eskütétel

Előterjesztés alapján a kérelemről a köztársasági elnök dönt. A miniszter az előterjesztést a kérelemnek a Hivatalhoz történő beérkezésétől számított három hónapon belül nyújtja be a köztársasági elnöknek. Ebbe az időtartamba azonban nem számít bele pl: 

  • a hiánypótlásra felhívástól annak teljesítéséig terjedő idő,
  • az eljárás felfüggesztésének időtartama (ilyenkor a döntés olyan kérdés elbírálásától függ, amelyben az eljárás más szerv hatáskörébe tartozik).

Ez azt jelenti, hogy a kérelem benyújtásától számított 4-5 hónap után lehet választ várni, természetesen annak függvényében, hogy hány kérelem kerül benyújtásra.

A honosított személy választása szerint állampolgársági esküt vagy fogadalmat tesz. Az esküt vagy a fogadalmat a honosított vagy magyarországi polgármester előtt, vagy a magyar külképviselet vezetője előtt teszi le. A cselekvőképtelen személy nevében az esküt vagy fogadalmat a törvényes képviselője teszi le. A honosított a magyar állampolgárságot az eskü vagy fogadalom letételének napján szerzi meg.

A magyar állampolgárság megszerzése nem jelenti automatikusan a magyar útlevél megszerzését. A magyar útlevél igénylésének előfeltétele a magyar állampolgárság, tehát az útlevelet csak akkor lehet igényelni, ha a kérelmező már magyar állampolgár (megkapta a honosítási okiratot és letette az esküt).