A világ valamennyi nemzeti könyvtárának azonos a feladata: a „nemzet emlékezete” legyen a jövő nemzedékének, függetlenül a tudás megőrzését szolgáló anyagtól. A nagy múltra visszatekintő egyetemes könyvtárak, így a Cseh Nemzeti Könyvtár vagy a magyar Országos Széchényi Könyvtár nem csak a nemzeti jelleg megőrzését tartják feladatuknak, valódi gyűjteményi értékük abban rejlik, hogy képesek átlépni a nemzeti nyelvi és földrajzi határokat. Ennek köszönhetően talál a magyar olvasó a Cseh Nemzeti Könyvtárban egy különlegesen értékes hungarika-gyűjteményt: kéziratos, tudományos jellegű, zenei és szépirodalmi kiadványokat.
A Cseh Nemzeti Könyvtár kincsei közé tartozik Hunyadi Mátyás (1443-1490) magyar király híres corvinája is. S.Thomae de Aquino Commentarius in Aristotelis de caelo et mundo libros I, II et III partem (Raktári jelzet VIII. H. 73) Az említett kódex ismeretlen szerzője Aquinói Szent Tamásnak Arisztotelész Az égen és a kozmoszban című művéhez írt kommentárját másolta le. A kézirat eredeti corvina bőrkötésben és címerrel, pergamen lapokon, un. antiqua-rotunda, vagyis a humanista korszakban használatos írással, de még a gótikus korra jellemző rotunda betűkkel, 1485-1490 között készülhetett Firenzében.
A kötetben az alábbi magyar bejegyzés olvasható: „Mátyás Király Biblioteka yabol ualo konyv, melyet hoztam uala /az/ Ugroczj parabol“ A további bejegyzés alapján Nicolay Zay de Chemer birtokában volt. [Megjegyzés: Zayugróc (szlovákul Uhrovec) község a Trencséni keruletben. A XVI. századtól vásártartási joggal rendelkező mezőváros. A 16. század második felétől 1945-ig a Zay család a birtokosa.] A kódex tulajdonosának apja Konstatinápolyban nagykövet volt, valószínű, hogy onnan hozta magával.
A másik latin nyelvű kézirat, a II. Ulászló (1456-1516) személyét dicsőítő panegyris, az olasz humanista Johannes Michales Nagonius (1460-1510) munkája. Ad divum Vladislaum...Ungariae et Bohemiae regem...panegyrichon . (Raktári jelzet: VIII H 76 )
A szerző, Nagonius sorra járta az akkori európai királyi udvarokat és fennkölt hangú ódákat írt az uralkodókról. Valószínűleg 1497 táján szerencsét próbált Dobzse László udvarában is. A patetikus hangú versekben hősként emlegeti az uralkodót. A második részben – történelmi hitelesség nélkül– trónra kerülésének történetét írja le.
A Cseh Nemzeti Könyvtár Kézirattárában az ősnyomtatványok sorában is található egy igazi hungarika kiadvány. Hess András Nyomdájában, Budán 1473-ban adták ki Thuróczy János „A magyarok krónikája” című művének első nyomtatott latin nyelvű változatát „Chronica Hungarorum” címen (Raktári jelzet: 39. D. 14). Eredeti bőrrel bevont fakötésben látható.
Hess András híres őskiadványának sorsáról a XVI. századtól van írásos feljegyzés. 1596-ban került a Jindrichuv Hradec-i (neuhausi) jezsuita kolostorba, mégpedig a kollégium alapítójának, Hradeci Ádámnak az ajándékaként. Adam z Hradce II. Rudolf főkancellárja volt. A XVIII. században II. József intézkedéseinek következtében a jezsuita kolostorokat bezárták, s a Chronica Hungarorum is ekkor került a Klementinumba.
A rendkívüli értékű kódexeket az érdeklődők időnként kiállításokon láthatják, Thurózy Magyar Krónikája a Cseh Nemzeti Könyvtár Kézirattárának olvasótermében kérőlap kitöltésével igényelhető.
A Kézirattár állománya digitalizált formában a www.manuscriptorium.com cím alatt lelhető fel. A raktári jelzet alapján megtalálhatóak az említett magyar kéziratok is.
A Zenei Osztály egyik legértékesebb autográfja Liszt Ferenc kézzel írt és névjegyével ellátott rövidke műve, amelyet Chotek Zsófia grófnőnek ajánlott. Az érdeklődők a világhírű magyar mester szinte valamennyi művét megtalálják a Cseh Nemzeti Könyvtár Zeneműtárában, kiváló előadók játékában meg is hallgathatják az egyes darabokat.
A Cseh Nemzeti Könyvtár – magyarországi cserepartnereivel élő együttműködés keretében – folyamatosan szerzi be a legújabb magyar társadalomtudományi kiadványokat, valamint a cseh szépirodalmi művek magyar fordításait.
Truchlá Klára
Cseh Nemzeti Könyvtár
A Külföldi Beszerzési Osztály magyarországi referense
